Két fiatal találkozásának lehettem tanúja a napokban. Egy huszonéves fiú gyönyörű, illatos vörös rózsával utazott már sok megálló óta, nézegette, forgatta a kezében, próbálta úgy tartani, hogy kényelmes is legyen, a rózsa se sérüljön, de meg ne szúrja, és közben a telefonját is tudja nézegetni. Ez első, vagy maximum második randi lehet, gondoltam, mert szegény srác extra feszült volt… Elővette a telefont, görgetett kettőt a Facebookján, eltette, megint elővette, megnézegette magát a kijelzőjében, közben meg folyamatosan a megállókat vizslatta.
Nagyon helyes kölyök volt, amolyan jóravaló, jólelkű, szép szemű, látszott rajta az igyekezet, a törődés, a kedvesség. Milyen szerencsés lehet az a lány, akinek ez a helyes fiatal lovag az első párja! – gondoltam magamban, s nem is számítottam rá, hogy nyomban megtudom, kinek szánja a rózsát…
A Szent Gellért térnél ugyanis felszállt a lány is: korban hozzá illő, huszonéves csaj. Bocs, kanca. Vagy én nem is tudom… Pedig már úgy elképzeltem az ifjú lord mellé egy helyes, könyvtáros leányzót, aki kedves, üde, finom lényével körülöleli ezt a langaléta, sármos srácot. Ehhez képest egy kikent-kifent, csöcskirakós ruhában virító-villantó félribi rebegtette ott a kilométeres hosszúságú műszempilláit, fontos volt, hogy gyorsan lőjenek egy szelfit, persze, félcsücsörítéssel, a rózsát meg úgy fogta marokra, mint egy kardot, úgy is hadonászott vele össze-vissza…
A fiú meg… Hát, ő boldog volt. Itta a csaj szavait, csókolta, ölelte félszegen, a lány meg éppen csak nem teperte le a metró padlójára, úgy körülfonta kezével-lábával, akár a borostyán indái a házakat. A Móricz Zsigmond körtérnél már korhatárosra kezdett váltani a látvány, úgyhogy leszálltam, mielőtt beszóltam volna nekik.
Irigy vagyok…? – Talán. Megtetszett a szépszemű vitéz? – Igen. Felháborított-e a jelenet? – Igen, azt hiszem, igen. Valahogy annyira szürreálisan különbözőek voltak, és olyan taszító volt a lány nyers és indulatos szexualitása, hogy szinte csömört éreztem a helyzettől. Persze, lehet hinni a szép mesékben, hogy talán a fiúból előbújik a szuperszexi vadállat a vadmacska mellett, és a lány is kicsit konszolidáltabb lesz a jól nevelt fiúnak köszönhetően, de nem nagyon hiszek én ezekben. Abban hiszek, amit látok. És ha egy frissen kapott rózsa szirmai az idétlen hadonászástól hevernek a földön öt perccel azután, hogy a “szerelmes” lány megkapta, akkor ott valami baj van. Vele, a szüleivel, a világgal.
Te mit gondolsz, mi fog kisülni ebből…? Kíváncsi vagyok, vajon együtt maradnak-e…!
* * * * * * * * *
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! Kövesd a blog Facebook-oldalát minden nap, hogy az első között értesülj a friss posztokról!
Amennyiben kérdésed vagy véleményed van a cikkről, kérlek, oszd meg velem, kíváncsi vagyok a tapasztalataidra, a történetedre!