Kötéltánc

  Minden karácsonyra kapunk valamelyik filmstúdiótól egy jó kis mesét, amely remek programlehetőséget ad a két ünnep között a családnak – ez idén is így van, ráadásul mi, felnőttek is jól fogunk szórakozni Ferdinánd, a kedves bika történetén, aki megmutatja, hogy sok helyzetben úgy győzhetjük le az ellenségünket, ha egyáltalán nem harcolunk… Ferdinánd már kisboci… Tovább »

  Eskü, próbáltam magam belenyomni egy jó kis karácsonyi depibe, ami kishíján sikerült is, miután egymás után háromszor hallgattam meg az Igazából szerelem filmzenéjét, amiről végül a harmadik lejátszás után rájöttem, hogy valójában vidám dallam, minek rinyálni rajta? Ráadásul, ugyan tucatjával érkeznek az eljegyzős fotók face-en, valahogy mégis az egyetlen érzelem, amit ki tudnak váltani… Tovább »

  Vannak mélyrepülések. Vannak szép napok. Vannak borzasztó hetek, majd vidám órák, boldog hónapok, és közben, bár egyre ritkábban, de egy-egy hullámvölgy-nap ugyanúgy befigyel. Mostanában egyre gyakrabban gondolok arra, hogy mit mondjak majd a Kicsinek, amikor majd hasonlókat kezd el átélni…  Arra jutottam, hogy ez az egész, amit életnek hívunk, olyasmi, mint a sport. Mindenki… Tovább »

  Sokszor azt gondoljuk, tudjuk a tuti, mert már idősebbek vagyunk, tapasztaltabbak, túl jópár csalódáson, motivációs tréningek és önfejlesztő tanfolyamok egész sorozatával hátunk mögött – és akkor jön egy gondolatébresztő hozzászólás, amely megmutatja, hogy a nyitott és józan látásmód nem kor, nem vagy éppen hajszín kérdése… Ágoston, 23 éves férfi véleménye a párkeresési nehézségekről, amelyet… Tovább »

  Lassan mindenki számára világ középpontja problémának számít, hogy nincs pasim. Nyáron persze majd’ meghülyültem a tudattól, mert még tartott a gyászfolyamat, meg egyébként is cefet szar volt, és a totál leépült önbecsülésemet sem dobta fel, hogy bár mindenki által egy csodás kapcsolatra lennék érdemes, mégsem kellettem a kutyának sem. Azóta azért jócskán változtak a dolgok,… Tovább »

  Csajos poszt jön, táskás, pasis – tudod, csak az élet nagy kérdései…! Vannak helyzetek, amelyeket az ember csak később ismer fel, kicsit távolabbról rálátva az összképre, mint ahogyan egy festő szemléli 3-4 lépést hátrálva a művét, és akkor jön csak rá, ha a központi alak súlytalan, hogy hová kell tenni a fény-árnyék hatásokat vagy,… Tovább »

  A napokban egy barátnőmmel beszélgettem a párkapcsolatokról, és kérdezte, hogy szerintem mi lehet az oka annak, hogy ennyire általános probléma a mi generációnknál az, hogy hosszú távon nem találjuk azt, akivel jól működnek a dolgok minden téren. Elgondolkodtam. Rájöttem, hogy össze vagyunk zavarodva rendesen. Mindenki sérült, aki a mi korunkban már megint vagy még… Tovább »

  Egyik hétvégén szórakozni, táncolni, bulizni mentünk D. barátnőmmel, aki nem titkolta, hogy ha úgy alakul, nem bánja, ha nem egyedül megy haza, vagy legalábbis kicsit megbizsergeti az érzékeit és hormonjait egy kedves és érzékeny férfiállat. Nekem is szánt volna egyet, de tudtam, hogy ez nem az én terepem, még akkor sem, ha a világ… Tovább »

  A napokban ünnepeltük a Kicsi születésnapját – igazán jól sikerült nap volt, mindenki oldott volt, laza, minden úgy sikerült, ahogy elterveztük, még ő is csatlakozott az ünnepléshez egy gyors vacsora erejéig, majd az összes ajándékot cipelve hazakísért bennünket, megpuszilgatta a Kicsit, intelligensen váltottunk három semmitmondó mondatot, civilizáltan, kulturáltan elköszöntünk. Mindenki ment a dolgára. Ahogy… Tovább »

  Bevallom, régimódi csaj vagyok. De úgy igazán. Persze, számos dologban úttörőnek számítok a családban, de az értékek tekintetében konzervatív vagyok és nyíltan vállalom, hogy igenis szeretem a családomat, és a közelségüket. Fontos számomra, hogy ne csak évente háromszor találkozzunk, hanem a karácsony és a szülinapok mellett a mindennapokban is egymás életének részévé váljunk, és… Tovább »