Kötéltánc

Furcsa érzés bloggerként az olvasó elé tenni egy-egy bejegyzést, és látni, hogy legtöbbször a szívünknek kedves, sok munkával megírt posztok kevesebb embert érdekelnek, míg sokszor egy “szimpla, mezei” bejegyzés emberek ezreihez ér el. Így voltam az apukától látott hisztikezeléssel is, soha nem gondoltam, hogy éppen ez a sebtiben lejegyzett történet ennyi olvasót érdekel majd, ráadásul… Tovább »

Ma, június 24-én van nyárközép napja, Szent Iván éjszakája, amely már sokszáz évvel ezelőtt is híres volt varázslatos erejéről, szakrális minőségéről és arról, hogy ezen a napon, amikor leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka, minden megtörténhet… Főként a szerelemben! Hát, hogy nálam mi ez a “minden”, arról fogalmam sincs. Persze, a Kicsi éppen az… Tovább »

Mindig csodáltam a hatékony hiszti kezelési technikákat. Én a magam részéről semmit sem tudtam kezdeni az egésszel anno, úgyhogy a Kicsi nettó három eset után leszokott arról, hogy földhöz vágja magát vagy nyávogjon, miután megelégelte, hogy csak állok ott, és bámulok rá, mintha egy különösen érdekes dokumentumfilmet néznék a törpmanók mindennapi életéről. Mondom, mázlista vagyok vele,… Tovább »

Kedvelem az időseket. A magukat nem megjátszó, szépen öregedő, fejlődő, hibáikból tanuló, tapasztalataikat tovább adó idős embereket, akikre olyan nagy szükségünk lenne nekünk, fiatal felnőtteknek. A legtöbb mintánk ehelyett azonban olyan, amelyet nem szívesen követnénk, kitapossuk, hát, a magunk ösvényét; vezetés, támogatás híján egymásban tartjuk a lelket, pedig olykor mennyire jól tud jönni egy bölcs meglátás…  Egy… Tovább »

Előbújt belőlem ma megint az ügyeletes Szűz Mária. Vagy inkább egy másik Mária – Mária Magdolna… Mindkét alakja, amelyet róla tartanak… Van, aki ismeri, hogy pontosan mit értek ezalatt, aki nem, annak nem is muszáj tudni a részleteket, a lényeg, hogy nem vagyok én sem szeplőtlen szűz, de attól még rengeteg dologban nem az érme… Tovább »

Szeretek edzésre járni az edzőmhöz, mert nem csupán a sportban tudok fejlődni általa, hanem egy-egy mondatával, amellyel tanít, magyaráz vagy éppen motivál, az életem más területeire is hatni tud. A minap is egy egészen egyszerű hasonlattal nemcsak az aktuális edzéstechnikai kérdésre való választ tette elém kristálytisztán, de azt is, hogy mi az egyik legfontosabb szempont… Tovább »

Van egy kedvenc törölközőm, a nagyimtól kaptam még kislányként. Fehér, puha, bolyhos, piros csíkokkal tarkított, és nagyon szeretem. Mama mindig mondogatta: “ez a kelengyéd első darabja.” Persze, fogalmam sem volt, hogy ez mit jelent, később meg csak vihogtam rajta , hogy: “na persze, nem lesz nekem férjem, kell is az, púpnak a hátamra.”   Azóta,… Tovább »

A napokban randiztam. Újra, igen. Egy közös ismerősünk által ismerkedtünk meg, és hosszú hetekig tartó chat- és telefonbeszélgetések után jutottunk el az első találkozóig, amelyet mindkettőnk legnagyobb sajnálatára nem fog követni második randi, pláne párkapcsolat és szerelem. Két nagy tanulságot mindenképpen levonhattunk azonban: egyrészt azt, hogy főben járó bűn hat hétig csak chatelni és nem… Tovább »

Valami bolondságról kellene most írnom. Valami vicces, bohókás, bolondos dologról – ez ugyanis a kihívás következő témája. Nézelődöm magam körül, és azt érzem, elég bolondos az is, ha csak befelé figyelek. Az életem messziről nézve egy eseménytelen, unalmas, átlagos szürkeség. Ahogy azonban közelítünk az egyes napok felé, s az egyes napokon belül az események, azokon… Tovább »

Ha már beszéltünk a napszemüvegről, akkor beszéljünk kicsit azokról a fényekről is amelyek miatt feltesszük azt a bizonyos szép rózsaszín napszemüveget… Amikor egy kapcsolat energiaszintjét nézegetjük, mindig érdemes a férfit alapként tekinteni. Nem vagyok konzervatív, sem őskori nő, mégis azt vallom, hogy az energia, a fény, amely a kapcsolat naprendszerét fényesíti, amely az élet egyik… Tovább »