Kötéltánc

Az én szeretetnyelvem

A bőrömből tudnék kiugrani, amikor ezeket a szeretetnyelves megosztásokat látom: “töltsd ki a tesztet és találd meg a kulcsot a párodhoz, oldd meg egy csapásra minden párkapcsolati problémádat.” Bullshit. Sőt, bullshit a köbön. Mintha mind egy-egy konfekcióra lettünk volna gyártva, s mindenkihez egy kód lenne az univerzális megoldás minden gondra, mintha tudnám, mit mondjak, ha fáradt,… Tovább »

Szilveszter gyerekkel vagy gyerek nélkül?

  Pár hete szervezni kezdtük az ismerősökkel, barátokkal a szilveszteri bulit, és idén először felmerült, hogy biztosan a Kicsivel akarom-e tölteni a szilvesztert – ráadásul egyből két oldalról is kaptam az ívet. Az egyik közölte, hogy szerinte nem egészséges állandóan vele lennem, szinte már szerelmes vagyok a saját gyerekembe. A másik megtoldotta azzal, hogy ne… Tovább »

Karácsony, én így szeretlek!

  Eskü, próbáltam magam belenyomni egy jó kis karácsonyi depibe, ami kishíján sikerült is, miután egymás után háromszor hallgattam meg az Igazából szerelem filmzenéjét, amiről végül a harmadik lejátszás után rájöttem, hogy valójában vidám dallam, minek rinyálni rajta? Ráadásul, ugyan tucatjával érkeznek az eljegyzős fotók face-en, valahogy mégis az egyetlen érzelem, amit ki tudnak váltani… Tovább »

Nem hibáztam, most már biztosan tudom

  A napokban ünnepeltük a Kicsi születésnapját – igazán jól sikerült nap volt, mindenki oldott volt, laza, minden úgy sikerült, ahogy elterveztük, még ő is csatlakozott az ünnepléshez egy gyors vacsora erejéig, majd az összes ajándékot cipelve hazakísért bennünket, megpuszilgatta a Kicsit, intelligensen váltottunk három semmitmondó mondatot, civilizáltan, kulturáltan elköszöntünk. Mindenki ment a dolgára. Ahogy… Tovább »

Családi hagyományaink – így fogom össze a családot a hétköznapokon

  Bevallom, régimódi csaj vagyok. De úgy igazán. Persze, számos dologban úttörőnek számítok a családban, de az értékek tekintetében konzervatív vagyok és nyíltan vállalom, hogy igenis szeretem a családomat, és a közelségüket. Fontos számomra, hogy ne csak évente háromszor találkozzunk, hanem a karácsony és a szülinapok mellett a mindennapokban is egymás életének részévé váljunk, és… Tovább »

Koraszülés egy másik anya szemén át – Olvasói levél

    A mai napra, a Koraszülöttek világnapjára eredetileg csak egy pár soros bejegyzéssel készültem volna nektek, azonban tegnap egy csodálatos, őszinte olvasói levelet kaptam, amelyről már az első átfutás után eldöntöttem, hogy egyszerűen muszáj megosztanom veletek. Különlegessége, hogy a sorok írója a másik oldalról nézte kicsit az eseményeket, mivel az ő kisbabája időre született ugyan,… Tovább »

Ha korababás szülő vagy…

  Sokan kérdezték tőlem, hogy milyen érzés volt anyaként, nőként, és személyesen nekem, Phillyként az, hogy a tervezettnél jóval korábban érkezett a Kicsi. Akkoriban igyekeztem természetesen kezelni, sem időm, sem energiám nem volt, hogy összeomoljak, mert minden percem róla szólt, nem engedhettem meg azt a luxust, ahogyan a többi, velem egyforma kora-anya sem, hogy másra… Tovább »

A Fehérnemű Szabály a kisgyermekek védelmében

  Durva sebeket tép fel a múltból az elmúlt egy hét coming out cunamija, és bár fájdalmas a téma, mégis jó látni hogy milyen sokan állnak ki önmagukért és másokért is, és elsősorban azért, hogy a jövőben jobb legyen, és akár felnőtt, akár gyerek, akár nő vagy férfi a zaklatás áldozata, igenis merjen beszélni róla… Tovább »

Ijesztő párkapcsolati kilátások a gyerekem generációjának…

  Furcsa időszakot élek most. A baráti köröm három részre osztható: egyik része egyedül él, a másik része válik, a harmadik meg boldogtalan párkapcsolatban csal – vagy csalják. Csúcs. Szabadok vagyunk, meg vízöntő kora, meg mittudomén milyen baromságok. Lényeg a lényeg, hogy bármilyen vezérelvet a zászlónkra tűzve borogatjuk a kapcsolatokat, szédelgünk át életeken, és közben csak… Tovább »

Gyors segítség rosszkedv ellen!

  A múlt héten kicsit depi volt és rosszkedv és befordulás, pedig nyár van, fény, meleg, és látszólag minden tökéletes, mégis vannak időszakok, amikor a legnagyobb hepi közepén is fekete pontnak érzem magam egy pillanatra. – Nyilván veled is előfordul olykor, ha fáradt vagy, hogy belecsúsznál egy rosszkedvű időszakba. De mi van, ha nem teheted… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!