Kötéltánc

  Na, énekeljük meg egy kicsit ezt a metrófelujítós első hetet, mert van pár dolog, ami iszonyat zavar. Egy: a pasik közül azok, akik egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Ennyi tipródó, szerencsétlen, lúzerkedő hapsit egy rakáson még az IT bulik dizsije se látott, mint én négy nap alatt. Lécci, kapjátok már össze magatokat, nem… Tovább »

  Elfáradtam. Hosszú volt ez a közel két hét a Kicsi nélkül. Persze, rengeteg programmal, teendővel elfoglaltam magam, mégis a végére már szinte büntetésnek éreztem ezt a “szabadságot”. Ráadásul negyven fok este is, tapad rám a lenge ruha, a hajam, a város pora, a villamoson utazó emberek parfümje-szaga-lehelete. Esőerdő a belváros közepén.  Hazafelé utazom a… Tovább »