Kötéltánc

Kell-e nekem pár, mint támasz?

  Lassan mindenki számára világ középpontja problémának számít, hogy nincs pasim. Nyáron persze majd’ meghülyültem a tudattól, mert még tartott a gyászfolyamat, meg egyébként is cefet szar volt, és a totál leépült önbecsülésemet sem dobta fel, hogy bár mindenki által egy csodás kapcsolatra lennék érdemes, mégsem kellettem a kutyának sem. Azóta azért jócskán változtak a dolgok,… Tovább »

Hogyan (nem) nyitottunk ki egy üveg bort…?

  Adott két csaj, két különböző eredetű szívfájdalom – az egyik iszonyatosan szúró, friss seb, a másik permanensen sajgó heg, egyik sem jobb – plusz egy szabad hétköznap este és egy üveg bor. No, meg az én kis nyomi háztartásom béna bornyitója, amely eddig inkább csak díszként funkcionált, minthogy nálam csak a vendégek fogyasztanak alkoholt…. Tovább »

Köszönöm, Barátnőm…!

Időről időre tapasztaljuk, hogy munkatársak, ismerősök, haverok és barátok érkeznek és távoznak az életünkből. Szerencsére vannak, akik nem csupán jönnek és mennek, hanem maradnak teljesen, mások vissza-visszatérnek a megfelelő pillanatban, hogy egy hasznos tanáccsal vagy egy mély beszélgetéssel tegyék helyre az embert. És természetesen ott van Ő, aki már mondhatom, hogy negyed százada kíséri az… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!