Kötéltánc

  Először is iszonyat jól esett a múltkori, elég borús kedvű bejegyzés után a sokféle kommentet olvasni, nők és férfiak válaszait, megéléseit is, többféle fórumon és formában. Persze, attól, hogy van egy rossz nap vagy nehezebb hét az életben, még nem szűnik meg a jókedvem, bár kétségtelen, hogy kicsit nehezebb őszintén mosolyogni és hitelesen, nemcsak… Tovább »

Izgalmas élményem volt a múlt héten: babás-mamás, hordozókendős, gyerekes kiránduláson vettünk részt a Kicsivel, amely sok-sok izgalomban bővelkedett, de talán egyik legjobb húzása az volt, hogy az árnyas fák és a “hegyek” hűsebb klímája picit megvédett minket a városban tomboló hőségtől. De mi történik, ha elfáradnak a gyerekek? Mi történik, ha két kislány helyett már… Tovább »

  Mindig is hatékonyan és pontosan tudtam sok irányba figyelni. Ez “köszönhető” egy enyhe figyelemhiány zavaromnak is, amellyel most már nem csupán együtt élni tudok, de életem néhány területén még előnyt is kovácsoltam belőle. És köszönhető annak is, hogy tudatosan treníroztam is magam rá: gimnazista koromban vacsora közben könyvet olvastam és filmet néztem, és bármelyikbe… Tovább »

    Egy barátnőmmel esett meg a történet, amely engem is mélyen elgondolkodtatott, hiszen alig egy-két év és a Kicsi is hasonló kérdéseket tesz majd fel, sőt, lehet, hogy ennek a sztorinak köszönhetően egy nagy terhet már előre levehetek a válláról. Barátnőm kislánya jelleméből adódóan kényszeresen igyekszik megfelelni a maga számára támasztott elvárásoknak, és bár… Tovább »

  A mai napon kiemelést kapott egy számomra kedves blog bejegyzése, amely a gyermekvállalás témáját járja körbe, mégpedig kissé szélsőséges, ám mégis életszerű és gyakorlatias szempontból vizsgálva, világítva meg a kérdést: vállaljon-e a nő 40 körül gyermeket saját döntéseként, akár egyedülállóként is, illetve egy olyan kapcsolatban, amely kissé ingatag lábakon áll, és talán félig már… Tovább »

  Jó anya vagy. Ezt biztosan tudom, különben nem kattintottál volna ide, hiszen pont magasról nem érdekelne téged, hogy mitől lesz kiegyensúlyozott a csemetéd, helyette olvasnál sztárocskák botrányos ruháiról és egy újabb nevetséges konteóról – de Te itt vagy. Te a gyerekedért olvasod még a netet és a blogokat is. Magadért is, persze, hogy még… Tovább »

Furcsa érzés bloggerként az olvasó elé tenni egy-egy bejegyzést, és látni, hogy legtöbbször a szívünknek kedves, sok munkával megírt posztok kevesebb embert érdekelnek, míg sokszor egy “szimpla, mezei” bejegyzés emberek ezreihez ér el. Így voltam az apukától látott hisztikezeléssel is, soha nem gondoltam, hogy éppen ez a sebtiben lejegyzett történet ennyi olvasót érdekel majd, ráadásul… Tovább »

Kedvelem az időseket. A magukat nem megjátszó, szépen öregedő, fejlődő, hibáikból tanuló, tapasztalataikat tovább adó idős embereket, akikre olyan nagy szükségünk lenne nekünk, fiatal felnőtteknek. A legtöbb mintánk ehelyett azonban olyan, amelyet nem szívesen követnénk, kitapossuk, hát, a magunk ösvényét; vezetés, támogatás híján egymásban tartjuk a lelket, pedig olykor mennyire jól tud jönni egy bölcs meglátás…  Egy… Tovább »

Anya vagyok – 32 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező, közép-európai, fehér nő, egyedülálló, irodai dolgozó, blogger, de mindenek felett anya. Egy hatéves, csillámporban úszó, pálcika végtagokkal kalimpáló, mégis hihetetlenül mozgékony energiabomba anyukája. Miből is áll ez a bizonyos anyai lét…? Anya vagyok, a Kicsi legnagyobb rajongója Ismered azt, amikor csak úgy elmerülsz a gyerek mozdulataiban, és… Tovább »

  Pár nappal ezelőtt írtam már nektek a sport általam tapasztalt jótékony hatásairól, és arról is, hogy milyen ellenszereket tudok a legtöbb kifogásra. Most jogosan jöhet a kérdés, hogy akkor álljak elő a farbával és mutassam meg, hogy ugyan milyen sporttevékenységet tudok én végezni gyerek, munka, háztartás mellett. Az az igazság, hogy többet is! –… Tovább »