Kötéltánc

“A nőies nők képesek megmenteni ezt a világot.” – Interjú Nagy T. Szilviával, a DanceFlow táncstúdió lelkével

 

Szexi, kecses, csábító – mind közös jelzői lehetnek nőnek, táncnak, mozgásnak. De szükségünk van erre egyáltalán a mai világban, a szaladgálós mindennapokban? A DanceFlow női tánc- és mozgásstúdió megálmodója hisz benne, hogy igen, annyira, hogy egy egész központot épített e fontos gondolat köré, ahol számtalan mozgásforma segítségével bontakoztathatjuk ki nőiségünket. Nagy T. Szilviával, a DanceFlow tulajdonosával és lelkével arról beszélgettem, hogy pontosan milyen módon lehet a tánc segítségével megtanulni, és hogyan tudjuk a mindennapok során alkalmazni nőies, finom energiánkat. 

Kellemes rezgésű, nyitott tér és friss illatok fogadnak a táncstúdió előterében: már a belső terek harmonikus színvilága is különbözik az átlag edzőtermek harsány színeitől. A stúdió megjelenése Szilvi egyéniségét tükrözi: vagány, mégis rendkívül nőies. Itt az öltöző is inkább budoár, a társalgó szalon, az edzőterem táncparkett – s ennek megfelelően Szilvi maga is egy tetőtől talpig nőies jelenség, aki kötött pulóverben is könnyed eleganciát sugároz, s mozdulatairól árulkodik, hogy nem a stúdió megnyitása előtt két hónappal találkozott a tánccal…

Honnan jött az ötlet? Korábban is táncoltál már? Ahogy nézem, még a lépteiden, járásodon is látszik, hogy nem idegen tőled a tánc…

Igen, valójában egész életemben táncoltam. Mindig is ez volt az a forma, amelyben fel tudtam oldódni, amelyben el tudott kapni a flow, ami kikapcsolt, feltöltött. Mégis nagyon hosszú út vezetett idáig. Egy multicég középvezetőjeként, egy korábbi boldogtalan párkapcsolat egyik tagjaként csak álmodtam minderről… Pedig, ha jobban visszagondolok, valójában minden lépésem, minden döntésem erre az útra terelt. És végül most már itt vagyok…

 

 

Mi adta hozzá a végső lökést, miért éppen akkor, három évvel ezelőtt vágtál bele?

Szülés után visszamentem a korábbi munkahelyemre, a régi mókuskerékbe, de már nem akartam ugyanazt a munkát végezni, komolyabb pozíciót kértem, a stratégiai tervezés folyamatában szerettem volna részt vállalni – azonban a következő velős választ kaptam: “ugye nem gondolja komolyan, hogy itt erre szükség van?” Képzelheted… Én azonban használni akartam az agyam, az ötleteimet, minden tudásomat, és úgy voltam vele, hogy vagy most, vagy soha. Egy másik projektbe fogtam bele elsőként, vért izzadtam vele, de semmi nem jött össze, pedig az volt az ésszerűbb. Aztán gondoltam, nézzük meg, mit lehet ebből kihozni, és ezen a vonalon olyan simán ment minden, hogy el sem akartam hinni. Még most is hihetetlen, hogy mindez az enyém, hogy létrejött, és egyre népszerűbb!

Mit szeretnél átadni? Mit találnak az ide érkező nők?

Számtalan mozgásforma közül választhatnak. Vannak klasszikus edzéstípusok, mint pl. jóga, alakformálás – ebből is elsősorban a nőies, vagány típusúak – ,  de nálunk felnőtt balett is létezik, hogy abban is kipróbálhasd magad. Emellett van rúdtánc, nia és magassarkús tánc is – nem hinnéd, de az a legnagyobb kihívás a nőknek. Ettől is félnek a legjobban…!

 

 

Vannak sikersztorik? Nagy átalakulások? Kire vagy a legbüszkébb?

Igen, nagyon sok, és ezért éri meg leginkább csinálni, minden egyes nap tovább és tovább. Pedig rengeteg a feladat, egy személyben vagyok minden a stúdióban. Persze, jópár oktatóm tart órákat, de minden háttérmunka az enyém. Ám amikor látom, hogy a vendégem, aki eleinte bele sem mert nézni a tükörbe mozgás közben, egy hajszolt háziasszonyból elkezd átváltozni, és egy idő után zokni helyett már harisnyában érkezik, kisminkelve, ragyogó arccal, magabiztosan, akkor úgy érzem, minden percet megér. Amikor gondterheltebb vagyok, akkor szokták megkérdezni, hogy ugye nem akarom abbahagyni… és a lányok aggódva néztek rám, hogy “akkor velünk mi lesz, kihez fogunk járni ezen túl?”, akkor úgy érzem, csak megtalálom a megoldást mindenre. Eddig is ment. Ezután is fog. Muszáj!

Mindenki sikert akar, nyomulunk előre és inkább férfiasan lehet érvényesülni. Te miért éppen a nőiességet választottad egy ilyen irányba tolódó világban?

Azért, mert ez a feladatunk. Nőnek születtünk. Persze, megoldunk mindent, ha nincs más mód. Én is megoldom: bútort is pakolok, szerelek, tárgyalok, ha kell, akár egy férfi, de nem olyan módon, mint egy férfi. Én hiszek benne, hogy igenis nagy szükség van a nőkre, és arra, hogy tudják, hogy hogyan lehet nőnek lenni, hogyan tudják működtetni a mindennapokban a lágy erejű női energiákat, amelyekkel hosszú távon hegyeket lehet megmozgatni. Úgy gondolom, hogy a világot, a nők és a férfiak világát a nőies nők menthetik meg. 

 

 

Neked is kislányod van, őt tudod eleve úgy nevelni, hogy ő már otthon megkapja ezeket az alapokat?

Természetesen igyekszem. De, tudod, ez közel sem olyan szintig tudatos, mint egy-egy órámon. A gyerekek néznek, látnak, eltanulnak dolgokat. Látom, ahogyan jár, nagyon rendezetten mozog, tehetséges. Nyilván foglalkozom ezzel, RG-re jár, gyerekrúdtáncra – a stúdió kis videójában is ő szerepel, és szuperül megy neki. De ez csak a mozgás része, amihez jó alapokat kapott. A legfontosabb azonban a példaadás, és ebben is igyekszem a lehető legjobbat megadni neki.

Milyen célokat tűztél ki a jövőre nézve? Újabb mozgástípusok, vagy akár másfajta programok? Hogyan tovább, DanceFlow?

Igen,  sok újdonsággal készülök, elsősorban a csapatunk közösségét szeretném jobban összekovácsolni: azt tervezem, hogy havi rendszeres alkalmakkor beszélgetést tartanánk, csak mi, csajok. Olyan sok fontos téma van, amelyről beszélgetnünk kellene, de sokaknak nincs kitől tanácsot kérni. Válás utáni talpra állás, negyven feletti karrierváltás, szinte minden vendégemnek van olyan saját sztorija, amellyel inspirálni tudna másokat, és amelyek által mind tanulhatunk egymástól. Hiszem, hogy a DanceFlow hasznos segítő tud lenni ebben, hogy összehozza és összefogja a mi kis közösségünket – hiszen a női közösség teremtőereje a mai napig a legnagyobb a világon. Ebben mindenek felett hiszek, és ha már lehetőségem van rá, igyekszem megadni hozzá a lehetőséget, hogy mások is megérezhessék ezt.

Köszönöm szépen, Szilvi! 

Ha tetszett a cikk, ne habozz, ne várj az újévi fogadalomra – látogass el még most, decemberben életed első és/vagy legjobb táncórájára! 

 

Ez a cikk nem szponzorált tartalom, egyszerűen csak becsülöm Szilvi erejét és felnézek arra, amit létrehozott, és amit minden egyes nap tesz tanítványai önbizalmáért. 

A cikkhez felhasznált fotók Nagy T. Szilvia tulajdonát képezik, engedéllyel és nagy örömmel használtam fel őket, köszönet értük!

                                        *  *  *  *  *  *  *  *  *  

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! Kövesd a blog Facebook-oldalát minden nap, hogy az első között értesülj a friss posztokról!

Amennyiben kérdésed vagy véleményed van a cikkről, kérlek, oszd meg velem, kíváncsi vagyok a tapasztalataidra, a történetedre! 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!