Hát, erre sem sűrűn számítottam korábban: hogy terhességi tesztet csinálok, miközben nagyjából 8 hónapja teljes cölibátus és visszavonultság – ráadásul hogy éppen annak érdekében, hogy minél előbb megjöjjön…! Meséltem már néhány hete, hogy behúzta a kéziféket a női oldal, de amolyan tisztességesen, és immár lassan négy hónapja elmaradt a menzesz, ami egyrészt király, mert súlyos ezreket spóroltam meg a betétek árán (szarkasztikus vigyor a szájzugban…), és rengeteg hisztis napot a pms-ek nélkül, de azért ez mégsem normális, na.
Voltam, persze, dokinál, megvizsgált, meghallgatta az előzményeimet, majd közölte, hogy első körben folytassam a diétát, és várjam, hátha mégis megmoccan odabent valami.
Eltelt egy újabb hónap, mensi nyista, jöhetett egy újabb szeánsz Dr. Mindenkinélgyorsabbanbeszélek-kel, majd az újabb szuper hír: folytassam a diétát, amíg csak kell, keressek fel endokrinológust, de addig is meg kell hozni a menzeszt, mert 33 évesen ez nem állapot. Kaptam hozzá gyógyszert, meg egy utasítást: előtte terhességi tesztet végezzek, mert az adott gyógyszer kizárólag negatív teszt birtokában szedhető.
Próbáltam felvenni a tempót a dokival, és két lélegzetvétele közé beszúrtam egy kérdést, hogy mi van akkor, ha pozitív a teszt. Közölte, hogy ilyen ultrahang után, ha pozitív, akkor az elég gáz, de nem lehetetlen, és hívjam fel, ne csináljak semmit.
Megvettem a tesztet, kiváltottam a gyógyszert, majd vártam a reggelt, és reggel az első pisit.
Hát, csajok, nem tudom, mikor vártam nagyobb szorongással az eredményt: most vagy mikor a Kicsi érkezése borította fel a “rendet”… Elolvastam háromszor a használati útmutatót, közben E. barátnőmmel, mindketten magyartanári minőségünkben próbáltunk “megszövegérteni” a leírást, melynek első sora szerint “tartsa legalább 10 mp-ig vizeletben a tesztcsíkot”, majd rögtön alatta “semmi esetre se tartsa 10 mp-nél hosszabb ideig vizeletben a tesztcsíkot”. Nyüszítve kérdeztem, hogy ez mi a trágyát szeretne jelenteni, mire ő gyakorlatias megoldást ajánlott: “vigyél stoppert”. Azzal lefoglalta a Kicsit, míg én a teszttel néztem farkasszemet vadnyugatiasan.
Nézegettem egy ideig. Milyen formás, áramvonalas – mégis milyen praktikus, hogy a megfogható végére kis bordázatot tett az előrelátó gyártó, gondolván, hogy az eredményre váró anyukák keze annyira fog remegni, hogy ezen bordázat híján simán a klotyóban kötne ki a drága és abban a pillanatban megismételhetetlen teszt.
Míg ezen tűnődtem, már igen közel álltam hozzá, hogy becsurgassak, úgyhogy nekiveselkedtem, elszámoltam becsületesen 10 mp-ig, még véletlenül sem 9 vagy 11 volt, issssszonyúan koncentráltam, majd 3 perc múlva a tökéletesen negatív eredmény birtokában bevettem az első tablettát.
Azóta várom a lezúduló Niagarát… a piros mikulást, a paradicsombefőzést, Joe bácsit Amerikából, a piros betűs ünnepet, a kecsapszezont.
Nem mintha totál hipochonder lennék, és azt haluznám, hogy a kimaradt 4 hónap egyszerre kíván majd távozni, én meg ott fogok állni totál fehérre aszalódva, s gyenge szervezetem majd ott küzd a megmaradásért és minden csepp bennmaradó vérért… Áhh… badarság, gyerekség, orvosi képtelenség.
Persze, ettől még betankoltam extra méretű mindenből, és várom az apokalipszist. Csak így, szimplán.
* * * * * * * * *
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! Kövesd a blog Facebook-oldalát minden nap, hogy az első között értesülj a friss posztokról!
Amennyiben kérdésed vagy véleményed van a cikkről, kérlek, oszd meg velem, kíváncsi vagyok a tapasztalataidra, a történetedre!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: