3+1 tanács gyermeked erős és biztos érzelmi nevelése érdekében

Jó anya vagy. Ezt biztosan tudom, különben nem kattintottál volna ide, hiszen pont magasról nem érdekelne téged, hogy mitől lesz kiegyensúlyozott a csemetéd, helyette olvasnál sztárocskák botrányos ruháiról és egy újabb nevetséges konteóról – de Te itt vagy. Te a gyerekedért olvasod még a netet és a blogokat is. Magadért is, persze, hogy még több tanácsot kapj, vagy éppen megerősítést, választ, tippet. Hidd el, jó anya vagy. Ez nem tanács – ez parancs: tessék elhinni.

És akkor a másik lényeges pont: a gyerekek számára a legfontosabb, hogy azok a dolgok, amelyeket ők várnak, spontán módon történjenek meg, amit kapnak, azt alanyi jogon kapják. Akkor léphetnek vissza lélekállapot szintjén abba az érzésvilágba, amit csecsemőként átéltek. Anya minden percben értük él, értük van, ételt ad, tisztába teszi őket, gondoskodik róluk – Anya elérhető és meleg szívű.

Persze, növekszik a gyerkőc, és ezekhez a szükségletekhez néhány éves kortól már nincs szükség anya jelenlétére, érzelmileg azonban még mindig vágynak arra, hogy megkapják ugyanazt a biztos anyai hátteret. Hogyan adhatod ezt meg gyermekednek?

1. Játssz vele. Mindegy, hogy társas játék, szerepjáték, közös hintázás, vagy nagyobbaknál igen, még a közös xboxozás is szóba jöhet (ha így tudod elérni őt, akkor innen kell indítani, majd lesz másik játékra is igénye…). Két dolog fontos: legyél teljesen jelen, ne telefonálj, ne facebookozz fél szemmel, ne készíts cuki fotókat közben. Csak rá és a játékra figyelj. A gyermekednek ezek fontos pillanatok, amikor sokat elárul magáról és mindent megtud rólad, ami neki fontos. Ha nem adod neki a figyelmedet, akkor az lesz a megélése veled kapcsolatban, hogy ő mellékes számodra.

A másik: te kezdeményezd a játékot. Akkor fogja azt érezni, hogy most kiemelkedően és mindenek felett neki adod magadat, az idődet, figyelmedet. Hogy Ő maga fontos. Apróság, de rengeteget tud adni a szülő-gyerek kapcsolatban.

2. Ha rosszat tesz, igenis jár a szidás, a fejmosás. Tudnia kell, hogy hol vannak az általad kijelölt határok, azonban ne őt ítéld meg, hanem azt, amit tett. “Nagyon haragszom rád/Rossz vagy/Mindig olyan ügyetlen vagy/Sosem figyelsz stb.” helyett mondd: “Nagyon haragszom, amiért betörted az ablakot/Most butaságot tettél/Figyelmetlenségből leverted a vázát és eltört stb.” – Tőlem a Kicsi többször is megkérdezte ezek után, hogy “És most haragszol RÁM is…?” – és rettegve várta az ítéletet. Azt felelem ilyenkor, hogy “azért haragszom, amit tettél. Téged szeretlek, de azt nem szeretem, amit csináltál.” – majd megbeszéljük a következményeket, rögtön, nem órákkal később, és elsimul a feszültség.

3. Ha dicséred, akkor emeld ki egy tulajdonságát is, ne “csak” azt az egy dolgot, amit éppen jól tett. Furcsa nüansz, de nekik azért számít, mert a saját magukról kialakított általános képet tudja formálni így. Az is szuper, ha megdicséred, hogy “ügyesen megterítetted az asztalt” – de egészen felragyog a gyerkőc arca, ha azt mondod: “ügyesen megterítetted az asztalt, szeretem, hogy ilyen gondos és figyelmes vagy, hogy mindenkinek tettél még poharat is.” Így ő más helyzetben is arra fog törekedni, hogy az általad kapott “gondos és figyelmes”- kép továbbra is megmaradjon, és ennek megfelelően fog cselekedni a jövőben is. Nem mese – kipróbált módszerem, eszméletlen hatásos.

+ 1. Öleld meg csak úgy, szeretettel. Öleld meg bármikor, amikor kéri. És öleld addig, amíg neki szüksége van rá. Lesz olyan nap, hogy csak egy röpke bújást kapsz, és lesz olyan, hogy öt-tíz percig sem fog elengedni. Olyankor engedd neki, mert megérzed majd, hogy milyen mélyen megnyugszik az ölelésedtől, a közelségedtől. Ez mindennél többet fog érni neki. Többet egy csokinál, egy új játékállatnál, egy mesefilmnél. Van, amikor azoknak van létjogosultságuk, tudom én is – tartottunk mi is betegség idején 6 órás mesemaratont, mert én sem bírtam felkelni. De az ölelés, az igazán odaadott, spontán, meleg, szívvel teli ölelés igazi elixír. Meglátod…

Utóirat 1: A fenti tanácsokat apukák is bátran alkalmazhatják…!

Utóirat 2: A fenti tanácsok bármilyen életkorban lévő gyermek esetén használhatóak – ne felejtsük el, hogy olykor a kamasznak, vagy a huszonéves, felnőtt gyereknek ugyanolyan igénye van az érzelmi biztonságra, az ilyen jellegű hazatalálásra, mint a piciknek.

Te még milyen tanácsot adnál…? Mesélj kérlek, érdekel a véleményed!