Kötéltánc

Így sminkel ki a négy évszak egész évben


Nőcis csaj vagyok – szoknyában járok, csinosan öltözködöm, ügyelek a hajamra, kiegészítőim harmonizálnak egymással, ápolt vagyok, vékony, szóval egy hiú majom odafigyelek a külsőmre. Ám a sminkelés valahogy nem az én világom.
Lehet ez azért is, mert nincs nagy kézügyességem, sem rutinom benne, emellett az eszméletlenül nagy szám és a folyton mosolygó-ráncolódó szemem maguktól ledobnak minden kenceficét… De nem csüggedek, a mesterséges színek helyett Természetanya minden évszakban kicsinosít így is!

Tavasszal együtt ébredek zümmögő, álmos méhecskeként a világgal – rácsodálkozom a visszakapott színekre, megfényesedik, csillogóvá válik és kinyílik a szemem a környezetemre, orrom az illatokra. Az arcom a márciusi csípős reggelektől és furfangos áprilisi széltől folyton piros, akár egy piruló kamaszlányé, és májusra pajkos szeplőket rajzol az orrom köré a meleg napsugár. 

Nyáron bronzszínű bőrt kapok, egyenletesen barnul, így nincs szükségem sem alapozóra, sem korrektorra – s mivel az állandó melegtől a szám olyan Marilynesen élénkpiros, így feleslegessé válik bármilyen további kiemelés, megteszi egy kis szempillaspirál egy könnyed vacsorához.

Ősszel kifakulnak a színek, de a hajam vörösesre szívott árnyalattal őrzi még a nyári nap emlékét, és kissé lágyabb tónust kap az arcom is ezzel a színnel keretezve. A megkopott nyári barna bőr alól előbukkannak még néhány hétig a szeplők, a közelgő hidegben fakul a száj pirosa is, szelídebb az összhatás.

Télen pedig arcfesték helyett sál, sapka, nagykabát a “sminkem”, csak a szemem látszik ki belőle. A hideget, havat, szelet, fagyokat messzire kerülném… De ők is hozzátartoznak az élethez és az évkörhöz, elfogadom, hát, télre a sápadtabb, fakóbb színeket, amikor a szám helyett az orrom piros, és csak a szemem villog élénken a világra, virágok helyett hópelyheket lesve a Kicsivel a decemberi séták alatt.

Te mivel csinosítod ki magad – mi a kedvenc praktikád…? 

                                        *  *  *  *  *  *  *  *  *  

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! Kövesd a blog Facebook-oldalát minden nap, hogy az első között értesülj a friss posztokról!

Amennyiben kérdésed vagy véleményed van a cikkről, kérlek, oszd meg velem, kíváncsi vagyok a tapasztalataidra, a történetedre! 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!