Kötéltánc

Szorít a cipő, de vajon lerúgod-e…?

Előbújt belőlem ma megint az ügyeletes Szűz Mária. Vagy inkább egy másik Mária – Mária Magdolna… Mindkét alakja, amelyet róla tartanak… Van, aki ismeri, hogy pontosan mit értek ezalatt, aki nem, annak nem is muszáj tudni a részleteket, a lényeg, hogy nem vagyok én sem szeplőtlen szűz, de attól még rengeteg dologban nem az érme… Tovább »

Randi a metrón

Két fiatal találkozásának lehettem tanúja a napokban. Egy huszonéves fiú gyönyörű, illatos vörös rózsával utazott már sok megálló óta, nézegette, forgatta a kezében, próbálta úgy tartani, hogy kényelmes is legyen, a rózsa se sérüljön, de meg ne szúrja, és közben a telefonját is tudja nézegetni. Ez első, vagy maximum második randi lehet, gondoltam, mert szegény srác… Tovább »

Az alapoknál kezdjük az építkezést – a párkapcsolatban is!

Szeretek edzésre járni az edzőmhöz, mert nem csupán a sportban tudok fejlődni általa, hanem egy-egy mondatával, amellyel tanít, magyaráz vagy éppen motivál, az életem más területeire is hatni tud. A minap is egy egészen egyszerű hasonlattal nemcsak az aktuális edzéstechnikai kérdésre való választ tette elém kristálytisztán, de azt is, hogy mi az egyik legfontosabb szempont… Tovább »

Láb paplan alatt

Mindig is imádtam aludni. Szerettem a pihenést, a fekvést, az álmodást, jól esett összebújni azokkal, akiket szeretek, és elnyámmogni egy doboz fagyit vagy elropogtatni egy bödön pattogatott kukoricát, miközben bámultunk valami kedvenc, agyonnézett filmet, vagy az esőt, vagy csak azt, ahogy nőttek a kutyák. Félreértések elkerülése végett, “a kutyák” megnevezés négy darab szobanövényt takar, akik… Tovább »

A csillagos kezű kislány

Talán néhányszor említettem már, hogy a Kicsi extrém korán, mindössze 24 hetesen rohant a világra, mert kíváncsi volt, és feszkós, és nyűgös, és én is, és a dokinak sem kellett volna talán vérzéssel hazaengednie… No, mindegy most már, az okokat soha nem fogjuk megtudni, de a lényeg, hogy hónapokig koptatta az inkubátorokat a koraszülött intenzíven… Tovább »

A törölközőt bedobni tilos! (?)

Van egy kedvenc törölközőm, a nagyimtól kaptam még kislányként. Fehér, puha, bolyhos, piros csíkokkal tarkított, és nagyon szeretem. Mama mindig mondogatta: “ez a kelengyéd első darabja.” Persze, fogalmam sem volt, hogy ez mit jelent, később meg csak vihogtam rajta , hogy: “na persze, nem lesz nekem férjem, kell is az, púpnak a hátamra.”   Azóta,… Tovább »

A kedvenc ékszerem

Nézegettem az ékszeres polcomat a minap. Mennyi porosodó, sosem hordott gyűrű, nyaklánc, fülbevaló… Pedig volt idő, amikor valódi ékszermániás voltam! Nyaklánc, karperec, bokalánc, mellettük pedig a gyűrűim is állandóan hordott ékszerek voltak, még fürdéshez vagy tornához sem vettem le őket. Hogy is volt a történetük…? Az egyiket a szüleimtől kaptam, a másikat az Elsőtől. Egy csodaszép,… Tovább »

Jégeső az utcán – emberség a szívekben

Májusi eső aranyat ér…? Hát, én nem tudom, ez a tegnapi, órákig tartó zivatar hány karátos volt, de lehúzta a nyakunkat a súlyával teljesen… Órákig tartó özönvíz, sok helyen térdig hömpölygött a víz az utakon, kopogott a jég az autók tetején és a gyalogosok fején, s az utcák is libabőrösek voltak és csüggedtek.  Zivatar. Persze,… Tovább »

Makulátlan lélek – Steril párkapcsolat…

A napokban randiztam. Újra, igen. Egy közös ismerősünk által ismerkedtünk meg, és hosszú hetekig tartó chat- és telefonbeszélgetések után jutottunk el az első találkozóig, amelyet mindkettőnk legnagyobb sajnálatára nem fog követni második randi, pláne párkapcsolat és szerelem. Két nagy tanulságot mindenképpen levonhattunk azonban: egyrészt azt, hogy főben járó bűn hat hétig csak chatelni és nem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!