Kötéltánc

Feldmár szerint létezik szabadság és szerelem együtt – és szerinted?


Vannak könyvek amelyek egyszerűen megtalálnak akár egy új ismerős, egy éppen nekünk való élethelyzet, egy új feladat vagy éppen egy jókor érkező tanács. Így talált rám Feldmár András Szabadság, szerelem című könyve is, amely átsegít a mostani élethelyzetem legnehezebb pontjain és egyszerű, személyes hangú sorai léleksimogató és egyben fejre koppantó ébresztő terápiaként visznek tovább minden egyes napon.

Szakítás után megkérdőjelezzük egész érzelmi univerzumunk alapjait, másokba és önmagunkba vetett bizalmunk a legmélyebb szinteken rendül meg. “Most komolyan,ennyit érek? ” – “Hát, tényleg nincs egy normális férfi/nő sem ezen a világon?” – “Leszek még valaha szerelmes, és ha igen, merjek-e bízni teljes szívvel ismét?”‘

Ezek után jut el oda a legtöbbünk, nemtől és kortól függetlenül, hogy úgy véli, jobb talán egyedül. Hiszen azt érezzük, vagy szerelem van és és mellé egy túl sok kompromisszummal megfojtó kapcsolat, vagy szabadság, de egyedülléttel párosítva. Létezik ennél jobb? Ennél több? Ennél teljesebb?

Feldmár szerint szabadság és szerelem létezhet együtt, nem csak hippi kommunák reménykedhetnek abban a nagyszerű világ eljövetelében, amelyben e két nagyszabású tényező egyszerre lehet életünk része, hanem mi magunk is meg tudjuk ezt teremteni tudatos párválasztással.

A Szabadság, szerelem számos szemszögből boncolgatja ezt a kérdést. Feltérképezi a kapcsolatok típusait, majd leegyszerűsíti a két legszimplábbra: a parazitikus, illetve a szimbiotikus jellegű kapcsolattípusra. Az első legfontosabb tulajdonsága hogy ebben az egyik lélek táplálja a másikat, ám ahogy a tápláló lélek elsorvad, kimerül, úgy a parazita tovább áll, vagy maga is kimerülve ugyanúgy depresszióba, pusztulásba süllyed.


Ezzel szemben a szimbiotikus párkapcsolatban támogatják egymást a felek, adnak folyamatosan magukból annak érdekében, hogy a másik fél és a kapcsolat is épülni tudjon. Éppen ezért nagyon ritka, szimbiózis helyett a legtöbb kapcsolat egymás mellett élés vagy parazita életmód. Így aztán érthető hogy sokan inkább választják a biztonságosnak tűnő szingli életet, mint az állandó harcokkal vagy érzelmi kizsigereléssel járó parazita kapcsolatot. 

Feldmár szerint az már óriási lépés, ha önként tudunk kilépni egy káros kapcsolatból, és önmagunkban megálljuk a helyünket, azonban ő úgy tartja, ez csak az út fele. Ő abszolút hisz benne, hogy megfelelő pár mellett igenis létezik szabadság és szerelem. 

“Mindenkinek teljesen más a szeretet és a szabadság. De egy nagyon absztrakt szinten egyet jelent mindenhol és mindenkinek. Szerintem mindannyian tűzzük ki azt a célt, hogy igenis legyen szabadság ÉS szerelem. (…) Onnan tudod, hogy szeret valaki, hogyha szabadabbnak érzed magad vele, mint amikor egyedül vagy.” 

Ez az idézet nagyon sokat jelent most nekem, időről-időre el szoktam olvasni újra, és kicsit mantraként tartom magam előtt ezen a szívnyitogatós, szép új tavaszon.

Te mit gondolsz…? Egyet értesz Feldmár András gondolataival?

                                        *  *  *  *  *  *  *  *  *  

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel is! Kövesd a blog Facebook-oldalát minden nap, hogy az első között értesülj a friss posztokról!

Amennyiben kérdésed vagy véleményed van a cikkről, kérlek, oszd meg velem, kíváncsi vagyok a tapasztalataidra, a történetedre! 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!